Az ideális kertikonyha építésének segédlete 7 részben – 3. rész

„A kemence lehet csúf, de rossz nem!” 

A kemencetűztér alakja, alakjából adódó hibák

  • A kemenceépítés egyik legsúlyosabb hibájának a szögletes alaprajzú tűztér-kialakítását

tartom. Ha négyzet alaprajzú a tűztér, az a kisebb baj, a téglalap alaprajzú a nagyobb.

Miért?

  • Meggyújtjuk a kemencében, a tűzet. A hőátadás lefelé vezetéssel, egyéb irányokba sugárzással és áramlással terjed. A hő mindhárom módon, a legrövidebb úton fog felhasználódni. A közelebbi helyekre több jut belőle, mint a távolabbiakra. A sarkokban kevesebb hő tárolódik, mint az elméleti sugárzási zónában. Ezek a tömegek lassan szintén felmelegszenek a zónához közelebbi helyekről történő vezetéssel, de ekkor már nincs hő utánpótlás, amiből feltöltődjenek, összességében a kemence alulfűtött lesz. A kemence nem lesz alkalmas arra, amire felkészítettük. Ha ezzel előre számolunk, akkor túlfűtjük a kemencénket . A túlfűtés minden tűztérnél hatásfok-romlást eredményez. A magas égési hőmérséklet több égési levegőt visz be, amely felmelegedve a kéményen keresztül távozik, mert a felületek csak viszonylag egyenletes terhelést tudnak hasznosítani.  
  • Az ilyen, szögletes tűztérben az égés sem hasonlít az íves kemencében szokásos égéshez.

A láng, rendes esetben, íves alaprajznál a tűztér palástján körbe jár, és a felületet egyenletesen melegíti fel, a megfelelő hőmérséklet elérésekor a rárakódott kormot, kátrányt leégeti.

Ebből a jelenségből állapíthatjuk meg  – minden más segédeszköz nélkül-, hogy a

tűztér felmelegedett, a kemence alkalmas a használatra.

A körbejáró égéshez persze az is kell, hogy az ajtó megfelelő méretű legyen, ne tegye

szögletessé a tűzteret. Ez a szélesség legfeljebb a tűztér szélességének a fele lehet.

A szögletes tűztér velejárója, hogy szinte lehetetlen a füstelvezetést a hőcsapda kialakításhoz szükséges módon megépíteni.

E nélkül pedig a kemencét nem lehet felfűteni.

  • A szögletes tűztér még egy „hőtanilag kódolt” hibát hordoz. A szögletes alaprajz fölé csak pinceszerű tűztér építhető, amelynek a lezáró falai elől-hátul függőlegesek. A hőtágulás ezekre is, hat a boltozaton keresztül is, de úgy is, hogy a felületük a tűztérben jobban felmelegszik, mint a külső oldalon, ezért a felső részük kifelé elmozdul. De mitől jönne vissza?A gravitáció vízszintesen nem hat. Ott maradnak. Következő begyújtáskor ismét egy kicsit tovább mennek. Később a repedéseken ki is füstölnek, a hő is szökik. A kemence tönkremenetele törvényszerűen megkezdődik.

A kemence hőtárolása, hőszigetelése

  • A kemence minőségét a hőtárolása határozza meg

 A hőtárolás a beépített anyagok hőtároló képességén kívül a tűztér kialakításának módjától, a hő eltárolásának módjától, a hőszigetelés minőségétől, a beépített hőszigetelés vastagságától függ. Az általunk háztartási és vendéglátó-ipari célra épített kemencékhez a kereskedelmi forgalomban kapható tűzálló téglák, lapok és habarcsok maximálisan megfelelnek.

Kisebb hőkapacitásu kemencéhez a kézi vetésű, fával égetett tégla is megfelel, ha agyaghabarcsba falazzuk. 

Ennek a téglának a lazább belső szerkezete, jobban elviseli a hőterheléskor fellépő belső feszültségeket, mint a ma gyártott, tömör téglák. Ezek a téglák hőterheléskor rétegekben „leépülnek”, levelesen leválnak. Éppen ezért, már a kémények építéséhez sem használhatók.

Magamnak mai téglából nem építenék kemence tűzteret!

  • A hőtárolásban komolyan szerepe van a hőakkúnak is

A kemence 12 cm vastag samott tégla boltozatának hőtárolásával kell egyensúlyt tartania.

De mindezt rosszabb pozícióban, mert alul van, a hő pedig szeret inkább felfelé áramolni, a gravitáció miatt. A hőakkú hővezetéssel töltődik fel. A hővezetés annál jobb, minél sűrűbb,

tömörebb az egész szerkezet. Éppen ezért nem csak az anyag sűrűségét kell jól megválasztani, hanem a beépítés tömörségét is. / a „beépített” levegő kis mennyiségben is szigetel, akadályozza a hőközlést/

Itt a számításba jöhető anyagok a tisztított üvegtörmelék, a gránittörmelék, a mészkő és a tufák kivételével minden helyi kőzet, különösen a bazalt. A feltöltés szemszerkezetének folyamatossá tételére megfelel a kvarchomok és a folyami homok is.

A hőakkú alatt-mellett kerámiaszálas szigetelő beépítésével célszerű a hőátadást lecsillapítani. Az átszűrődő hő a befogadó szerkezetek tömörtégla szerkezeteiben nem veszik el. 

A tűztér külső hőszigetelésére célszerű legalább 10 cm vastag, kerámiaszálas, vagy Rockwool RPB lemezeket használni. A többi kereskedelmi forgalomban kapható szigetelőanyagnál

figyeljük a megfelelőségre. Több szigetelőanyag 200 C foknál elolvad, de a magasabb hőmérsékletre gyártottaknál az alukasírozás is leolvadhat. Ezek alkalmatlanok erre a célra.

A hőszigetelés elkészítésekor gondosan figyeljünk az átfedésekre.

A hőszigetelés letakarására használjunk alu-takarófóliát.

A jó anyagból, jól elkészített szigetelés biztosítja a kemence felhőtlen működését. 

 A kemence anyagai, hőtágulása

Jó lenne, ha a kemencénket olcsó, helyi anyagokból építhetnénk!

A kemence szerkezeteit két fontos csoportba sorolhatjuk.

  • Egyik csoportba azokat, amelyek a tűztér és a tűztérhez hőtechnikailag kapcsolódó szerkezetek anyagai, a másik csoportba a tűztéren kívüli, a kemence tűztér mechanikai védelmét ellátó szerkezetek anyagai tartoznak.
  • Az első csoportban lévő anyagok biztosítják a kemence tökéletes és tartós működését, úgymint a hőterhelés hatásának megfelelő hőállóság / a tűztér közvetlen anyagai/, a hőtárolás, amelybe bekapcsolódik ezeken kívül még a tűztér alatti hűakkú anyaga is, valamint ennek a határoló szerkezetei. A tűztér anyagaiba betárolt hőt belső oldalról az elzáró szerkezetekkel, külső oldalról pedig hőszigeteléssel kell minél hosszabb időre felhasználhatóvá tenni. A hőszigetelő anyag tűzálló legyen!
  • A hőszigetelt tűztér befoglaló szerkezeteit az építéstechnológiának megfelelő, a formák kialakításához alkalmas anyagokból / tégla, beton, vasbeton, stb../építsük meg.

Ezeknek, a szerkezeteknek semmiféle hőtechnikai szerepük nincs.

  • A tűztér falazatához, ha samott téglából készül, habarcsként használjunk samotthabarcsot.

Normál, tömörtégla falazatoknál célszerűbb az agyaghabarcs használata. A soremeléseket

ebben az esetben feltétlenül ékeljük ki, ez megakadályozza a habarcs belső repedezéseit.

A samotthabarcsnál ez nem jelentkezik

A hőakkuban használhatunk üvegtörmeléket, kő- és gránitzúzalékot, de a samott tégla faragásakor keletkező törmeléket is. Lényeges, hogy ezek beépített állapotukban minél tömörebben töltsék ki a teret. A tűztér akkor lesz jó, ha a falazat és hőakkú hőkapacitása egyensúlyban lesz! 

Az egyensúlyt akkor tudjuk elérni, ha a felfűtés nem túl gyors, és ekkor a hőterjedés egyenletes. Ebben az esetben a hőtágulás is lassabban és egyenletesen megy végbe a falazatban. Ez azért fontos, mert a gyors hőtágulás egyenlőtlen alaki elváltozásokat okoz. 

A hőtágulás okozta belső „repedések”, a tűztér lehűlése során meg kell, szűnjenek, azaz vissza kell kerülniük az építéskori helyükre. Ha gyors volt a felfűtés, „ a téglák sietve hagyták el helyüket a hőtágulás következtében”, még megfelelő falazási technológia esetén is könnyen törések, leszakadások következhetnek be, amely megakadályozhatja a visszatérés lehetőségét.

Mert a hőtágulás hatásaival szemben lehűléskor „csak „a gravitáció hat,  a gravitáció ellen viszont az alátámasztás.

Ha ez a folyamat nem tud akadálytalanul végbe menni, megkezdődik a kemence „leépülése”.

Beleesik a fúga anyaga a sült húsba, megmozdul a tégla, kifüstöl a tűztér, stb.…

A kemence tulajdonosai ekkor még ne ijedjenek meg, ettől még nem dől össze a kemence.

Sürgősen értesítsék a kemence építőjét, kérjenek egy belátható időn belüli reparálást.

A javításban kellemetlen az, hogy csak kívülről lehet javítani, komolyan hozzá kell nyúlni a kéregszerkezethez, a helyreállítás körülményes.

Megfelelő falazástechnológiával ezek a hibák elkerülhetők.

Ha kérdése van, keressen személyesen, telefonon vagy e-mailben.

Pap Lajos István

Dél-Balatoni Kemencés Udvar Balatonendréd,

Tel: +3630/377-5960; E-mail: paplajos@vidanetmail.hu