A saját kemenceépítésem – A Tervezés

Kemence… már kimondva is olyan lélekmelengetõ ez a szó. Az pedig már a kemencézés netovábbja, ha azt saját magunk készítjük el, vagy legalábbis dolgozunk valamely folyamatban.
Ha tehát megálmodtuk a kemencét, vessük az elképzelésünket papírra. A terv mindíg nagyon jól jön, hiszen van mit folyamtosan átgondolni, változtatni, megmutatni és van mihez igazodni az építés során.

Mindenekelõtt jól át kell gondolni, hogy tulajdonképpen mire is szertnénk használni a kemencét – ez meghatározza az építendõ kemence típusát. Személy szerint olyan kemencét szerettem volna építeni, mely alkalmas pizzasütésre, kenyérsütésre és egyéb hosszan tartó sütésekre, mint például a vadhúsok sütése. Sokat olvasgattam, amíg végül rátaláltam a számomra megfelelõ típusra.

Nagy segítséget jelentett számomra a Pangea egyesület, ahol a kemenceépítéssel kapcsolatban sok értékes információt kaptam. Ezúton is külön köszönetet mondok Zsíros Zoltánnak, aki érdemi eszmecserékkel segítette munkámat.

Tehát visszatérve gondolatmenetemre, a Magas Bakonyban elterjedt dongaboltozatos kemence tervét vettem alapul, melyet átalakítottam saját elképzeléseimre (ugrás a látványtervre):
– a sütõteret kissebbre terveztem (kb. 80cm x 95cm)
– elöl kialakítottam egy boltíves fa tárolót (alsó boltív), mely a fa eltüzelése után mint hamugyûjtõ funkcionál, ugyanis ide esik le majd a kemencébõl kihúzott hamu.
– a kemence hátoldalára is terveztem egy 155cm x 30 cm-es padkát, hogy ott is lehetõség legyen fa tároláára (ráadásul dél felé néz a hátoldala, így különösen alkalmas a tárolt fa szárítására is)
– nem terveztem a beadó nyílásra ajtót, valamint a nyílások méretét és alakját (boltív) megváltoztattam
– a dongát (ugrás a tervre) nem hagytam szabadon, hanem beépítettem egy sor téglával, így nem látszik, valamint ezzel megnöveltem a sütõtér szigetelési képességét is (kisebb hõveszteség a nagyobb falvastagság miatt).
– nyeregtetõ helyett félnyereg tetõt terveztem
– egyéb apróságok.

Sok részletre oda kell figyelni egy kemence építésénél, melyekre most nem térek ki, de az építés mûveleteinek bemutatásánál ezeket megemlítem a képek alatti magyarázatokban.

Gyakran hallani, hogy kezdõ kemencések vagy mesterek által megépített kemencék nem hozzák a várt sikert. Az elsõ kenyérsütésnél kiderül, hogy a kemence nem alkalmas a kenyér megsütésére. A probléma általában az, hogy megég a kenyér alja, lapos marad. Joggal merül fel a kérdés: mi lehet a probléma?
Általános probléma, hogy nem megfelelõ anyagok felhasználásával építik a kemencét. A sütõtér különösen fontos. Legjobb eredményt akkor kapunk, ha a sütõtér építését régi (század eleji) nagy méretû téglából tervezzük. Valószínüsíthetõ, hogy a mai korszerû téglák (pl. samott tégla) azért nem felelnek meg az elvárásoknak, mert túlzottan keményre vannak kiégetve, és eltérõ az anyagszerkezete. Bevált dolog a sütõteret régi agyaból készített téglából építeni. Ezek a téglák egymáshoz ütve szépen csengenek, nem pufognak.
Szerencsére a környékünkön bontottak régi középiskolát, így be tudtam szerezni kb. 1300 darabot, mivel én az egész kemencét abból kívántam felépíteni.Ezek tömege sem kevés, ugyanis darabja 4-4,5kg, tehát nem nehéz kiszámolni, hogy a kemence tömege jóval 5t felett lesz.

Ezért megfelelõ alapot kell biztosítani a kemence részére. Elõzetesen megrajzoltam az alaprajzot (letölthetõ), mely alapján megkezdtem az alap építését.

>> ugrás az alap készítésére >>